HTML

Egy liba és egy malac

avagy Bucifejek felforgatják a környezetüket ...

Liba és Malac

Lilypie Second Birthday tickers

Lilypie Kids Birthday tickers

Friss topikok

  • ritucci: @StudioArt Photography: Ááá, nem volt életlen a maci tökéletes :-) de tényleg már ez a legkevesebb... (2012.01.05. 18:10) Óvodai fotózás
  • IAdri: Nagyon édes a kis lurkó és a nagylány!! :) Puszi nektek (2011.10.24. 11:17) Tudományok
  • IAdri: :))))))))))))) csúcs szuper képek!!! (2011.10.24. 11:15) Pillanatképek
  • Ildi-go: Én azt hittem először, hogy Nóri képét keverted ide. (2011.10.19. 22:22) Keljfeljancsi
  • Ildi-go: Te jó ég! :D (2011.10.19. 22:20) Nem, én sohasem ...

Ilyen volt, ilyen lett ...

2012.11.10. 10:48 ritucci

Megvolt a héten az őszi birkanyírás. Még én is rövidre vágattam.

Ilyen volt ...

DSC_2118.JPGDSC_2124.JPG

Ilyen lett ...

DSC_2126.JPGDSC_2140.JPG

Egy darabig nem megyünk fodrászolló közelébe!

Szólj hozzá!

Nóra és az ő istenkéje

2012.11.04. 20:54 ritucci

Most, hogy Nóra fél nagy csoportos lett (azaz már a harmadik évet kezdte meg, de mivel majdnem az egész csoport évvesztes, ezért még jővőre is maradnak a csoportban), elkezdődtek az extra foglalkozások. Osztottam szoroztam, de sorra estek ki a lehetőségek. A judót meghagyjuk a fiúknak. Az úszás sem megy, mert ütközik a balettel, hasonló okokból a zeneovi is kiesett, az angoltól viszont óva intettek a tapasztaltabb szülők (ami az első volt a listámon), szóval maradt a hittan. Jelentkeztünk, és én azzal a lendülettel el is felejtettem az egészet.

DSC09989.JPGTeltek múltak a hetek, mígnem az egyik vacsoránál Nóri megszólal teljesen váratlanul: "Maradjatok csöndben! Nem hallom Isten szavát!" Mondanom sem kell, majdnem lefordultunk a székről először a meglepettségtől, majd a röhögéstől. Első pillanatban nem is értettem az egészet, hogy mi vaaan, aztán leesett, hogy teljesen komolyan gondolja, mert ő már Istenről is tanul. Tündéri volt. Aztán elkezdtem kérdezgetni és kiderült, hogy több imát is tud már, mesélt nekem Istenről, hogy hol lakik, mit csinál és elmondta, mennyire imádja a hittant, mert rengeteget mesél a Virág néni, szép énekeket tanít és folyamatosan rajzolnak közben. Majd rázendített a Jézus szeret minden kicsi gyereket nótára. Óriási volt.

Akárhogy is alakul a világnézete, azt gondolom, hogy csak a javára válhat, ha szép meséket és dalokat tanul, a szeretetről mesélnek neki. És, hogy miben hisz később, döntse el maga. Ámen :-)

Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

Fordult a kocka

2012.09.05. 12:14 ritucci

Nincs reggel nyavalygás nélkül.
Tavaly azon ment a műsor a Nórival, hogy nem megy oviba, inkább velünk marad otthon (merthogy ne legyek már többet Z-vel, mint vele), aztán általában megegyeztünk abban, hogy na jó, elmegy, de ebéd után menjek érte, és itthon alszik. Így telt el szinte az egész év. Most fordult a kocka, és a vadmalac csinálja a műsort hétfő reggel óta. Mikor látja, hogy Nóri indul az oviba, hozza a kisszandálját, jelezvén, hogy most azonnal öltöztessük őt is, mert indulnia kell. Mivel ez nem történik meg, a földre veti magát és ordít, miközben Nóri röhögve távozik és közli, délután jó későn menjek érte, hogy rendesen tudjon játszani, és élvezi, hogy van valami, amiben ő a császár ...

Arra gondoltam, hogy holnap reggel én is bömbölök egyet, ne maradjak már ki a jóból.

Azért szeretik egymást verni 

DSC_1584.JPG

 

 

 

Szólj hozzá!

Vadmalac 1 éves elmúlt, nyaralás és egyebek

2012.08.22. 16:42 ritucci

A nagy nyaralások közepette nem tudtam virtuálisan megemlékezést tartani a kis gengszterről. Hát igen, az első év elrepült és a kis krumpliszsákomból egy turbó vadmalac lett.
A rend kedvéért kezdem a statisztikákkal. Hossza 79 cm, vállszélesség 23 cm, bicepsz 15 cm és a súlya 8680 gr. A közel 4 kilós születési súlyhoz képest nem túl sok, pedig esküszöm, hogy imád enni, csak hát az én gyerekeimnek nincsen panaszuk az anyagcserére, igazi pelenkagyilkosok.
Intermezzo: Most, hogy Zolikát lecentiztem, persze a nővérét is le kellett csekkolnom és elmagyaráztam neki, hogy nőknél nem bicepszet meg vállat mérünk, hanem cicit és popit, mert az a legfontosabb nálunk. Íme a méretek 56:53:56 (hogy lesz ebből 90:60:90?), legközelebb neki is bicepszet mérek inkább ...

No, de térjünk vissza a fiatalemberre és a tudományaira. Már egy ideje próbálkozott rendületlenül a lépegetéssel és épphogy a szülinapját megünnepeltük, nem sokkal rá már 50-50%-ban mászott illetve totyogott. Mostanra viszont már csak lépegetve közlekedik, kissé hanyag terpeszben a lába (ami így még a valósnál is görbébbnek tűnik, igazi focista lábak) és úgy imbolyog, mintha 2 felest lenyomott volna. A legviccesebb, mikor ráadjuk a szandiját, mert abban simán elmegy birodalmi lépegetőnek.
Korát meghazudtolva imádja a gyerektársaságot. Sajnos az ismerkedési illemet még nem tudtam vele megtanítani, így általában egy jól méretezett taslival indít, majd hajtépéssel folytatja, azaz folytatná, csak szemfüles anyuka lévén igyekszem a kezét kordában tartani. (Milyen jól jön néha az asztaliteniszezős múltam és a legendás reflexem.) Ezek után általában a delikvensek nem kívánnak tovább ismerkedni a fiatalemberrel és faképnél hagyják, aki új zsákmány után néz, vagy ha lányról van szó, nyomába ered és jól megkergeti. Így járt szegény Lilike is, aki az unokatesóm 1,5 éves kislánya és sírva menekült Z elől, aki ezzel a vadmalac jelzőt azonnal ki is érdemelte. Az új jelző már csak az új hobbija, a játszóterezés és sarazás révén is passzol. Ezt most csak így illusztrálnám:

DSC00008.JPG IMG_1451.JPG

Most tanulgat önállóan enni, amelyben átbillent a mérleg és már több jut a szájába, mint a földre/etetőszékbe. Imádja az állatokat, ha kutyát lát, ő is ugat, feltehetően dumcsiznak egyet, ha cicát lát, szintén ugat, de még a galambokat is így üdvözli. Itt még rendet kell rakni a fejében.

Azuram úgy döntött, hogy idejében el kell kezdeni a férfivá nevelést, így már ismerkedik az autókkal, rendszeresen bunyóznak és már együtt bojkottálják a kéz- és lábmosást. Imádnak együtt csavarogni, én pedig imádom, mikor végre nem kell a kölköt hajkurásznom és leülhetek 10 percre. Azt persze mondanom sem kell, hogy a babakocsi ősellenség, a maximális tűrési idő 15 perc.
IMG_1441.JPGAmivel pedig totálisan kiborít és bevallom, ilyenkor átfut az agyamon, hogy miért nem sikerült nekem egy lányt szülni újra, az hogy mindenhova fel- és bemászik, simán pókembernek hiszi magát. Szedtük már le létra tetejéről, mászókáról és a TV-s szekrényről.

 Szóval, ez egy kis gengszter vadmalac. Boldog szülinapot neki, nekem meg vastagabb idegeket!

A leány remekül van, élvezi a nyarat s a szabadságot.
DSC_1342.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A művésznőről, aki szívesen veszi a közönséget

2012.07.19. 16:36 ritucci

A kisasszonynak megvolt az első művészitorna-vizsgája (mi csak balettnak hívjuk, de remélhetően Erzsi néni nem botlik bele a bejegyzésbe). Nagyon nagy volt a készülődés, heteken át tartó próbák, jelmezek, színpadi próbák stb.

Aztán egyre vészesebben közelgett június 8-a, ami egy pénteki nap, mígnem az én kis libám szerda éjjel elkezdett borzalmasan köhögni, egészen hányásig, még az ágyneműt is le kellett cserélni. Na, gondoltam magamban, ennyit a vizsgáról. Kibekkeltük az egész telet és tavaszt, majd pont a vizsgára nem tudunk elmenni. Pont, ahogy lennie kell?! Aztán csütörtökön mindent bevetettem, amit csak lehetett és lássatok csodát, délutánra kutya baja sem volt. A főpróbára persze nem vittem el, mert gyúrtunk a nagy bemutatóra.

DSC_1129.JPG

De megérte, mert nem csak tündér, édes, cukik voltak, de nagyon ügyesek is. Tessék kérem nézni ezeket a lábakat ...

 DSC_1139.JPG

Aztán a művésznőnek még arra is volt érkezése, hogy hálásan tapsoló közönségét mosollyal és integetéssel ajándékozza meg ...

 DSC_1164.JPGDSC_1143.JPG

Szólj hozzá!

Betegség 2.0

2012.06.19. 18:43 ritucci

Szinte még be sem fejeztem a májusi betegségekről a sopánkodásomat, mikor is hétfőn malacka újra belázasodott. Semmi tünet, csak a láz, ami ráadásul fel-le kóricált. Hallottam én már a háromnapos lázról, de eddig még nem mutatkoztunk be egymásnak. Hát most malac révén ez is megtörtént. 2 napig (na, már itt csalt a fiam, mert a 3 napot 2-re redukálta) csak láz, se egy prüszkölés, köhintés, vagy legalább egy kis takony, semmi. Majd elmúlt a láz hirtelen, és testét rózsaszínű foltok öntötték el. Szörnyen nézett ki. Hétvégére szerencsére már ez is megszűnt, így nevéhez méltóan vígan falatozta a kukoricát és nagyon ízlett neki.

Köszönjük, több nyavalyát most egy darabig nem kérünk ...

DSC_1205.JPG

Szólj hozzá!

Május, a mumus

2012.06.12. 10:11 ritucci

Bátran kijelnethetem, hogy a május volt mindig is a kedvenc hónapom és nem csak azért, mert gyönyörű a természet, ekkor van a névnapom és a többi és a többi. Hanem valahogy mindig úgy éreztem, hogy vége a téli prüszkölésnek, és jön a nyár, napfény, tisztulás.
Na, mióta gyerekeim vannak, rá kellett jönnöm, hogy mindez nem így van. Nem értem, miért, de eddig minden májusban beteg volt Nóri, most meg mind a két kölök. Kezdte Nóri egy éjszakai hányásos köhögőrohammal, majd jött a torokfájás. Persze a jól bevált módszerekkel pikk-pakk kikezelem, de ott a para, hogy ne kapja el a kismalac. Hát, elkapta. Ráadásul megspékelte egy jó kis ótvarral, amiről gőzöm sincs, hogyan szerezte. Nóri is volt ótvaros, de vele még jártunk babaúszásra, így adott volt a válasz, hogy honnan jött, de ezt a kismajmot már nem viszem ilyen helyre, tejben-vajban fürösztöm, hogy honnan az égből kapta el, nem tudom, de nagyon egy makacs és macerás cucc. Aztán mikor jobban lett a pici, Nóra újra belehúzott egy jó kis köhögésbe. Ezek úgy passzolgatják a vírusokat, hogy még Messi is megirigyelheti. Végül a második menet Nóránál egy 24 órás betegség lett szerencsére, mert ráadásul mindezt a balett vizsga előtt tudta produkálni, és kétségbe voltam esve, hogy ki kell majd hagynunk.

És íme a kis taknyos, ótvaros malackám (azért van így lekötözve, mert brutál gyorsan terjed az ótvar, ha valaki nem ismerné) és a cseppet sem betegnek látszó libám, aki előző éjszaka szanaszét köhögte magát ...DSC_0989.JPG DSC_1002.JPG

Szólj hozzá!

Furfangos Zoltán, avagy hogyan verjük át a néniket úgy, hogy az közben kisebb összegbe is fájjon...

2012.05.30. 09:31 ritucci

Malac mozgásos sztoriját legutóbb ott hagytam abba, hogy Z felállt és ült, de féloldalasan kúszott és nem mászott. Közben időpontunk volt egy Dévényes terapeutával, ami végül nem jött össze, ugyanis mondta a hölgy, hogy ha Zolika felállt, akkor ő már nem tud segíteni, a Dévény módszer addig tart, míg a gyerek fel nem áll. Hmm, nem lettem okosabb, viszont ajánlott egy másik vizsgálatot. Ekkor már sejtettem, hogy a fiamnak kiváló érzéke van a jó időzítéshez. 
Újabb telefonok, majd újabb időpont, mire eljutottunk végre a "nagy" vizsgálatra (mindez május elején volt). Persze mondanom sem kell, hogy előtte néhány nappal a gyerek elkezdett mászni is, vagyis odamentem, letettem a kölköt, aki egy cirque du soleil-be illő performanszot mutatott be, így a hölgy egy "szerényebb" összegért közölte velem, hogy a gyereknek semmi baja, talán csak annyi, hogy gyengébb a lába mint a keze. De már ezt is csak azért tette hozzá, mert látta az arcomon, hogy valami bosszantót is szeretnék már hallani, ha hosszas tortúrák után eljutottunk ide és perkálok.

Egy szó mint száz, a fiatalember remekül mászik, kúszik (ami időközben szimmetrikussá is vált), kapaszkodva járkál és így mindent, de mindent szétszed és kipakol. Hajj, azok a régi szép idők, mikor a hátán feküdt - gondolta magában a lestrapált anyuka.DSC_0981.JPG

Szólj hozzá!

Szürke egér a lakásban ...

2012.05.29. 19:30 ritucci

Még 16 éves koromban kaptam egy varrógépet és azóta varrok. Nem intenzíven, de mindent, amit kell. Legutóbb éppen azon mosolyogtam magamban, mennyire tipikus, hogy az ember mit varr. Először persze rucikat (különösen, hogy anno nem volt ekkora választék, meg hát pénz sem, így kénytelen voltam az önellátást választani), aztán az önállósodás első jele, mikor elkészül a függönygarnitúra az első lakásba. Majd jöttek a hastáncos ruhák, menyasszonyi ruha és végül az újabb függönygarnitúra.
Az anyaság fő ismérve pedig, hogy már varrni sem magának varr az ember. Készülnek a jelmezek. Most éppen az egér jelmez - kissé csajosan értelmezve - az évzáróra. Ezt már bombabiztosra varrtam, nehogy úgy járjunk, mint a sellőlánnyal a farsangi bulin.
És íme az egérkisasszony, aki nem győz illegni-billegni, pörögni-forogni az új cuccban:

 DSC_0953.JPGDSC_0958.JPG

Szólj hozzá!

Pá-pá

2012.05.19. 13:51 ritucci

Akár hiszitek, akár nem (mert én még most sem hiszem el), a malac tegnapelőtt kimondta az első szót. Tisztán, érthetően, összetéveszthetetlen szituációban.
Nóra és apja indultak reggel az oviba, már kiléptek a lépcsőházba és onnan köszöntek, mikor is a fiam felemelte a kezét, intett egy tétovát és érthetően azt mondta, hogy pá-pá, úgy, hogy előtte semmiféle biztatás, előmutatás nem történt. Azt hiszem, így a véletlen egybeesés kizárva. Döbbenten néztünk egymásra, majd szinte egyszerre kérdeztük egymástól, hogy "hallottátok, azt mondta pá-pá?"
Egyszer már történt hasonló néhány hete, amikor anyósom felvette, mélyen a szemébe nézett a fiatalember és azt mondta, mama. De ez még akkor annyira hihetetlen volt, hogy gyorsan ki is iktattam a tudástár jegyzékből és a véletlen egybeesésnek tulajdonítottam.

És a mutatványok, amelyekkel már hónapok óta remekül szórakoztat minket a malacom (csak nem igazán sikerült dokumentálni, elég nehéz elcsípni a pillanatot, így még nem is írtam róluk): az a puszidobás, kacsintás  (páros szemmel vigyorogva), indiánozás (dokumentálva alább) integetés, a legfrissebb attrakció pedig a halacskák utánzása.

Lehet, hogy Z nem a legügyesebb gyerek, de, hogy nem hülye, az biztos :-)

 

 

 

Szólj hozzá!

Azonnali hangulatváltás

2012.05.03. 21:13 ritucci

Sosem értettem, hogy egy ezek a minikék hogyan tudnak az egyik pillanatban krokodilkönnyekkel üvöltve bőgni, majd átmenet nélkül a következő pillanatban teli pofával röhögni. Ennek eredménye a krokodilkönnyes röhögés ...
DSC_0677.JPG

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A malac bosszúja

2012.04.24. 20:11 ritucci

A fiatalember mélységesen felháborodott azon, hogy képességeit becsméreltem. Bosszút állt rajtam: egész hétvégén azzal tartott pánikban, hogy remegő lábán álldogálva egy-egy óvatlan pillanatban hanyatt vetette magát, amikor is nekem röptében kellett elkapnom őfiatalságát.

Tehát malac áll és ül! Éljen!
DSC_0827.JPGDSC_0807.JPG

 

Csak halkan jegyzem meg, hogy még nem mászik ...

Szólj hozzá!

Nóra beszéd

2012.04.20. 09:06 ritucci

Zolika kapott egy kisautót húsvétra, ami mindig másfele indul el, mint amerre szeretnénk, egyszer például az előre helyett hátra. Nóra megszólalt: anya, ez az autó tolakodik ...

Van egy babzsákunk, amibe mindenki szívesen belekucorog. Legutóbb Ági, Nóri és Zolika ücsörgött benne egy rakáson és a következő párbeszédet hallottam:

Ági: - ez olyan, mint egy fészek 
Nóri: - akkor beletojok
Ági: - jajj, ne tojj bele
Nóri: - beletojom Zolikát

Hát, van egy elképzelése a kisasszonynak.

Szólj hozzá!

Tudománymentesség

2012.04.18. 15:53 ritucci

Már hetek óta hegyezem a virtuális ceruzám, hogy megírjam végre, az ifjú ember mászik, felül és feláll. De az én malacom nem mászik, nem ül fel és nem áll fel. Ellenben deszantos katonákat megszégyenítő módon kúszik, igaz, kissé féloldalasan, viszont nagyon gyorsan. Bármely pontján legyen is a lakásnak, amint bekapcsolom a számítógépet, két pillanat múlva ott terem és ráröppen a mobil internet stickerre.
DSC_0729.JPG

A helyzet számomra furcsa, ugyanis ilyenkor a kis libám már rég mindent produkált (persze nem akarom összehasonlítani a két gyereket, de valamihez csak kell viszonyítani). A védőnő javasolta is, hogy nézze meg egy gyógytornász ezt a féloldalasságot, így jövő héten már okosabb leszek. Bízom benne, hogy nincs nagy gáz. Én arra tippelnék, hogy a felsőteste már rég abszolválta volna a dolgokat, csak a lába nem tudja tartani a ritmust, ezért például kutyázásnál egy idő után mindig kicsúszik. Pont olyan mint egy újszülött csikó, aki próbál felállni és mindig összecsuklik.

Azonban úgy látom, hogy a fizikális teljesítmények hiánya nem töri le a fiatalembert, mert óriási hangsúlyt fektet elméje pallérozására. Állandóan a könyveket bújja és ha rábukkan egy-egy gyöngyszemre, hangos felolvasást tart nekem. A baj csak az, hogy ezek a modern könyvek mind ugyanarról szólnak, nana, nene, dada és eöe... ki érti ezt, bezzeg a mi korunkban ...

DSC_0689.JPG DSC_0688.JPG

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Magas barna csaj felemás cipőben

2012.04.17. 13:26 ritucci

Tegnap anyós hozta el az oviból a kisasszonyt. Ez lett az eredmény ...

photo.jpg

OK, barna-barna cipő, össze lehet őket keverni, de hogy a libámnak sem tűnik fel, hogy a bal lábán lötyög valami? Szegény másik, akinek egy számmal kisebb cipőben kellett hazasántikálni... Na, ma délután utánajárok az ügynek és mindent a mamára kenek :-)

Lapzárta után jött a hírt, hogy a balos a nagy Danié volt, szegény, hogy jutott haza ...

 

 

 

Szólj hozzá!

A szerelmi sokszög

2012.04.12. 18:11 ritucci

Csak nem bírtam ki és utánaérdeklődtem az oviban, hogy is van ez az összeszerelmesedés. Megkérdeztem Bori nénit, lehetséges-e, hogy mostanában a fiatalok között szerelmek szövődnek. Hajjaj, mondta, nagyon is. Na, úgy látszik, most sláger az oviban a szerelem, azért megkérdeztem óvatosan, hogy Áronról mit lehet tudni, legalább monogám típus-e. Erre Bori néni rám nézett és együttérzően ingatta a fejét, hogy ááá, dehogy. Egyszer ez, máskor az.
Hmm, hamar meg fogják tanulni az első leckéket ...

 

Szólj hozzá!

A fülembe súgott nagy titok

2012.04.10. 15:09 ritucci

Elöljáróban csak annyit, hogy nagy szerencsém, hogy a kisasszony még nem tud olvasni, mert ezért a bejegyzésért feltehetően kitekerné a nyakam. Én legalábbis ezt tenném fordított esetben ...
Tehát. Történt a minap, hogy délután mentem Nóriért az oviba, de már végeztek az uzsival, így kint lógtak a kertben. Kutattam a szememmel mindenhol, de nem láttam őt. Mivel nagyon rendesek a kis lurkók a csoportban, és látták tanácstalanságomat, gyorsan elkezdték sivítani, hogy Nóriii, az anyukááád! Rekació semmi. Én továbbra sem látom a kis libám. Még hangosabban kiabálnak a többiek, mire egyszer csak megpillantottam a Nóri mellényét és benne a kisasszonyt, aki mit sem hallva (pedig az ő nevétől zengett az egész udvar) háttal ült a faházikó ablakában, lábát lóbálgatva és gesztusaiból ítélve éppen vihorászva egy másik szőke fejjel. Mire tudatosult mindez bennem, végre ő is feleszmélt, hátranézett, kipattant az ablakból és hozzám rohant, majd intett, hogy hajoljak le és belesúgta a fülembe, hogy anya, mi összeszerelmesedtünk az Áronnal! Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, még egy gyors pillantást vetettem az ablakban vigyorgó szőke hercegre, majd valami olyasmit rebegtem, hogy örülök, de menjünk gyorsan, a mama vár minket.
Huh. A lányom szerelmes. Hát erre még nem számítottam, pláne arra, hogy ilyenkor állnom kell a sarat. Mikor már úton voltunk a mamához és kezdtem higgadni, azért megkérdeztem, hogy történt az eset. Elmesélte, hogy az Áron milyen gyors, ő a leggyorsabb fiú és neki ez nagyon tetszik. Egyszer már utol is érte. Nóra jóváhagyásával a mamát is beavattuk a sztoriba, aki finoman kioktatta, hogy a fiúk után nem szabad szaladni. Nóra ezzel vitatkozott egy sort, mert szerinte igenis az ilyen gyors fiúkat el kell kapni, az nagyon vicces már itt elrontjuk, mi csajok.

DSC_0599.JPG Ez pedig pont egy olyan "szerelmes vagyok bevallós" fotó, egy a témához illő felsőben.
Ja, és az új frizuráról még nem is esett szó, de ez egy másik történet. Fúú, de le vagyok maradva ...

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Malac pillanatok

2012.04.02. 14:59 ritucci

Jelentem, mindenki jól van, viszont én túl vagyok 2 fullos mellgyulladáson, és ezennel megállapíthatom, hogy kenterbe veri a legdurvább influenzát is. Egyszerűen nem értem, hogy miért most, azaz a második kölöknél és közel nyolc hónap szoptatás után kellett megismernem ezt a sztorit. Viszont most igyekszem ezerrel pótolni az elmaradásokat, mert lassan már minden aktualitását veszti. Először is egy gyors portrésorozat a malacról:

DSC_0613.JPG

 DSC_0664.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szaros Pista Zoltán neve napján!   Csá csumi csőtészta!

 DSC_0600.JPG

 

 

Végre sikerült belehajítani a kávéba a kisautót!

 

 

 

 

 

 

 

 

 DSC_0449.JPG

 

Csúcsszuper dolog a függönyrángatás!

 

 

  

 

DSC_0511.JPG

 

Hiába az unokatesóm, akkor is én mászom oda előbb anyához. Különben is, töröld le a nyáladat, haver, ha fotóznak!

 

 

 

Szólj hozzá!

Sellőlány

2012.03.05. 12:53 ritucci

Valamilyen csodával határos módon idén Nóra nem tündérhercegnőkirálylány akart lenni, hanem sellőlány. OK, nem állítom, hogy a kreativitás csúcsa és hogy döbbenetesen távol vagyunk az előbb felsoroltaktól, de legalább a szárnyakról leakadt egy időre.
Így nekem jutott a feladat oroszlánrésze, mivel meg kellett varrnom a jelmezt. Nóra kiválasztotta a csoda anyagos dobozból az épp tökéletes flitteres, ezüst, valamint a "naná" rózsaszín anyagot. Még egy organza rózsát is csináltam, hogy minden tökéletesen passzoljon.

DSC_0299.JPGDSC_0306.JPG

Farsang reggelén pedig nagy volt a készülődés, full smink, még a kézre is került egy vízicsikó és egy teknős. És íme, a képen látható a teljes szett. Aztán az oviba is én vittem, hogy minden tökéletesen álljon rajta. Persze minden más kislány tündér volt és annak variációja, az 1 m2-re eső szárnyak száma újra az egekbe szökött, de annyira édesek voltak, hogy csak na. Csináltam néhány fotót, aztán teljes nyugalomban hagytam el a helyszínt.
Délután pedig jött a feketeleves. Kiderült, hogy körbejárták jelmezben az ovit, mikor is malőr történt, mert valaki rálépett a sellőlány egyik farkára, ami azonnal megadta magát. Nóra, teljesen ki volt borulva, hogy ő a félfarokkal fel sem veszi a ruhát, hagyjam békén. Különben is rossz ötlet volt a sellőlány, jövőre tündér lesz!

Azért én is levontam a tanulságot, ezentúl bombabiztos jelmezeket fogok varrni.

Szólj hozzá!

Az egyfogú

2012.03.02. 13:38 ritucci

Na, végre sikerült lencsevégre kapni a mindent szétrágó egyfogúnkat. Borzalmasan élvezi, mióta felfedezte, hogy az egyetlen fogával mindent tud harapdálni. Az már alap, hogy etetés közben bekapja a gumikanalát és nem engedi kihúzni a szájából. Mondjuk ezt már én is viccesebbnek tartom, mint a pelenkából szabadulva mindent lepisilős műsorszámát. Azon viszont nem tudok szívből röhögni, mikor gumikanálnak képzeli a bimbit is. Olyankor én üvöltök egyet, ő megijed egy pillanatra, majd széles vigyorral röhög.

 DSC_0488_2.JPG De az sem jön már be nekem, mikor a legvadabb fogukat koptató rágcsálókat lepipálva, a ruhadarabjait is szétmarcangolja azzal az egyetlen fogával. Így esett már áldozatul néhány pizsama és harisnya is. Például a képen látható pizsi ébredéskor még teljesen jó állapotban volt, majd mire megittam a kávémat, már ez a látvány fogadott. Ráadásul ez volt a kedvenc pizsim, amit még Dylantől örököltünk. Mi lesz ha a többi foga is kinő ennek a vadorzónak, félő, hogy szétrágja az egész lakást ...

Szólj hozzá!

A rózsaszín köd

2012.02.23. 12:45 ritucci

Nóra rózsaszín korszaka tartja magát rendületlenül. Sőt már már azt hittem, elértük a csúcsot, de mindig jön újabb meglepetés.
DSC_0235.JPG Bármihez kezdünk, legyen az gyurma, rajz, festés, mindenhol a rózsaszín az első, így csóri cica is megkapta a magáét.

A minap pedig azt mondja nekem a kisasszony, hogy Anya, én úgy szeretlek téged! Veszek neked virágot. Elérzékenyülés beindul, majd folytatja ... anya, én annyira, de annyira szeretlek, hogy veszek neked (gondolkodik vadul) ... veszek neked ... veszek egy rózsaszín szívecskés napszemüveget! Huh, ez a gyerek tényleg szeret :-)

 

 

 

Szólj hozzá!

Nóra sziporkázik

2012.02.07. 22:05 ritucci

Az utóbbi időben a kisasszony ontja magából a beszólásokat. Gyorsan néhányat rögzítek, mielőtt elfelejteném.

A nagy korcsolyaőrületben természetesen az EB-t sem hagyhattuk ki. Nekem a régi szép időket hozta vissza, mikor még csak egy csatorna volt és anyukámmal néztük a versenyeket és a gálákat. Hát most az én kis libuskámmal nézhettem, akinek nagyon tetszett, igaz, ő még a gyorskorcsolyát is tátott szájjal nézte, mindegy neki, hogy mi, csak jég legyen. Aztán egyik nap megkérdezte tőlem, hogy anya, a korcsolyás nénik miért ciciben és bugyiban korcsolyáznak? Olyan meztelenek! Még szerencse, hogy nem kell tüllben vinnem az edzésre :-)

DSC09971.jpg

Már egy ideje bevezettünk egy új szokást magunknak esténként. Lefekvés előtt van a mi nagy ölelésünk. Lakás valamelyik pontján (ez éppen az aktuális hangulatunk függvénye) az ölembe ül és szorítjuk egymást. Ilyenkor szokta a fülembe duruzsolni, hogy mennyire szeret engem, meg a családot, meg mindenkit. Imádom! Aztán az egyik este közölte azt is, hogy neki annyira hiányzik Kati mama, majd kisvártatva megszólalt anya, úgy hiányzom magamnak! Upsz, ez kijózanított :-)

De a legjobb az volt, hogy tegnap azt mondja anyósomnak: Mama, úgy simogatnak a szavaid! Micsodaaa??? Ezt honnan veszi? Most mondhatnám, hogy Azurammal mi már csak így beszélgetünk, de nem akarok ekkorát lódítani ...

Szólj hozzá!

Fogas kérdés

2012.01.31. 13:27 ritucci

24-én (csak a pontosság kedvéért) először, icipici recét tapintottunk a fiatalember szájában. Hát igen, visszaállíthatatlanul elkezdett kibújni a foga. Már napok óta annyira, de annyira nyáladzik, hogy úgy néz ki a lakás, mintha csigatelepet tartanánk itthon. Gondoltam egyet, belenyúltam a szájába és nocsak ... Úgy látszik hiába mantráztam folyamatosan, hogy még ne jöjjön ki, nem jöhet, még van idő ...
Aztán jött a hideg zuhany, beindult a második alsó is ...

A kölök jól van, én pedig azon drukkolok, hogy épp bőrrel megússzam. Most tanítom neki, hogy nem bimbivel a szájban kell tekeregni, ha evés közben valami érdekesre lesz figyelmes. Itt pedig a nyálgépünk:

DSC_0042.jpg

 

Szólj hozzá!

Nóra, a lelkes kukta

2012.01.24. 11:11 ritucci

A hétvégén sütöttünk túrós táskákat. Ahogy az lenni szokott, Zoltán úrfi mindig a folyamatok közepén ébred meg, így még pont be tudtam dobni a sütőbe a cuccost, de már felügyelni nem tudtam szoptatási okokból kifolyólag.
De van nekem egy kuktám, akitől folyamatos helyzetjelentést kérhettem, szigorúan a távolból szemlélődve. Már majdnem letelt a sütési idő, mikor Nóra a következőket közli. "Anya, ezek a túrós táskák olyan teszetoszák. Az egyik levette a kabátját, a másik felrobbant." Mindenre fel voltam készülve, hogy mit fogok látni a sütőben ...
Elárulom, jók lettek, igaz, hatból kettő tényleg szétcsúszott.

Szólj hozzá!

Séróbáró, playboy csávó ... volt!

2012.01.23. 13:56 ritucci

Talán még emlékeznek néhányan arra a korábbi Nórás sztorikból, hogy anyukám fodrász. Ráadásul az a fajta, aki hisz abban, hogy ha a gyereknek jó rövid a haja, akkor felnőtt korában is isteni dús sörénye lesz. Igaz, ez a tézis már az én esetemben sem jött be, mégis rendületlenül nyír mindent és mindenkit. Szerintem azért nincs otthon rojtos függönye sem, mert azt is simán lekopasztaná.
Így Nóra nem úszta meg, 3 éves koráig szinte kopasz volt, mígnem az oviban meglátta a gyönyörű copfos lánykákat és kérte, hogy neki is hadd legyen olyanja, na ekkor a nagymama is engedett. Azóta van hosszabb haja, és be kell vallanom, nagyon szép sűrű.

És eljött a pillanat, amikor a nagymamát már nem lehetett többé feltartóztatni és nekiesett a fiatalember fejének is, ami pasiról lévén szó, nem nagy gond, ő aztán lehet kopasz (Edinának biztos így tetszik majd, mert a tüsi fejekre bukik). A jó hír az, hogy a vörös tincsek eltűntek (Azuram egyfolytában kiskabosnak hívta), maradt helyette a kopasz fej némi szőke pihével.

DSC09945.jpgDSC09948.jpgDSC09941.jpg

 

Ha bárki is állítani meri, hogy gömbkocka vagy kockagömb nincs, az nem mond igazat, ugyanis a borics fejek igenis olyanok. És íme a végeredmény:

DSC09965.jpg

 

A kardigánt pedig én kötöttem, igaz még Dylan-nek készült, csak a méret miatt nem mertem befejezni. Kérnék virtuális vállveregetéseket :-)

Szólj hozzá!