Van egy nagy tükrös szekrényünk. Újabban Nóra kedvenc játszótársává avanzsált, ugyanis felfedezte magát benne. De nem csak úgy, hogy megnézi, 'jé itt egy másik gyerek vagy valaki' (mint régebben), hanem kommunikációt kezdeményez. Vagyis már nem csak magában, hanem magával is játszik. Ütögeti a fejét, puszikat ad, nyelvet ölt ... magának.
A kedvencem, mikor csajosan megszemléli, hogy milyen ruciban van az a másik, kíváncsi vagyok, mikor jön rá, hogy az ugyanaz, mint az ő ruhája. Vagy már ezt is tudja talán?
