Nórát kitoloncoltuk Lőrincre a nagyszülőkhöz, ugyanis itthon ezer dolgom volt, olyan apróságok, mint pakolás (készülve a költözésre), lomtalanítás, baracklekvár-befőzés és még sorolhatnám (sajnáljatok egy picit). Szóval a legracionálisabb döntésnek az tűnt, ha Nóra ez idő alatt sütteti a hasát a kertben, pancsol, piacra jár, egy szóval nyaral egy nagyot.
Kapott egy homokozót is. Mivel nem rest, a lányzó segített, hordta a fadeszkákat, fúrt és mért, az ecsetet próbálta megkaparintani sikertelenül, mikor falazúrral kentem le a léceket.
Íme a folyamatábra, amelyen egy ezermester látható, aki időnként rájön, hogy nem csak a deszkákat, de a csípő méretét is meg kell mérni. Feltehetően az én kis libám arra gondolhatott, belefér-e még a popija abba a kis cuki farmerszoknyácskába.
Miután minden rendben találtatott, a homokozó is elkészült, amelyet azóta Bucifej nagy vígan üzembe is helyezett.
