A mai napon 1 hónapos a kis malackám, akinek az eddigi tudományát röviden összefoglalom (igaz, hosszan nem is tudnám).
Talán nem kiabálom el, ha most már elárulom, hogy a fiatalember jó alvó. Alszik, hason, háton, oldalt, napközben és éjszaka (napközben kevesebbet, de este 9 utántól kb. reggel 6-ig 10 napos korától, így bízom benne, hogy már nem rontom el). Eddig még a hasa sem fájt, de ez tudom, ez bármikor beüthet.
Mohón eszik, néha annyira, hogy félrenyel és köhögve fuldoklik, mondjuk ez nem vicces. Ha eszébe jut, hogy éhes, először jelzi, hogy e-e-e, ami annyit jelent, hogy anya, kajaidő, aztán ha nem termek ott 1 percen belül, rázendít a nem hallod, mindjártéhenhalok sírásra. 
Kedvenc időtöltése pedig az, ha kényeztetik a nők. Velem kenguruzik, barátnők hada lelkesen rázza a popóját, nővére pedig hízeleg neki. Viszonzásul - ha szerencsés a hölgy illető - kap egy mosolyvillantást.
Itt éppen tűri, hogy puszilgatják...
... majd rezignált arccal veszi tudomásul, hogy ölelgetik, aztán néha egy-egy pillanatra elfelejti a férfias keménységet és olyankor hálás pillantást vet az ölelő kar tulajdonosára.
