Hogy ki kit fertőzött meg, azt nem tudom, de tény, hogy először rajtam tört ki péntek este (így szombaton le is kellett mondanom a már hetek óta szervezett workshopot, amellyel visszatérhettem volna a hastánc világába), majd Nóri is követett egy jó kis belázasodással. Először természetesen bepánikoltam (értsd elbőgtem magam), majd felülkerekedtem a helyzeten és szépen beadagoltam a nurophent, mivel már közel 39 fokos volt a láz. Szépen lassan visszament, aztán volt még hajnalban is egy tűzoltásunk, ill. ma már 2. Szóval beljöttünk a lázcsillapításba is, de azért szeretném, hogy mihamarabb meggyógyuljon, mert a legrosszabb nézni a kis bágyadt pofiját (igaz, ilyet sem láttam még, hogy egy órán keresztül üljön egy helyben, a papa ölében könyvet lapozgatva). Remélem ez az a bizonyos 3 napos láz lesz, ami olyan gyorsan eltűnik, ahogy jött...
Bambuli fotót nem csináltam, mert most még ehhez sem volt kedvem, remélem, megértitek.
