Boldog új évet Nektek!
És remélem, jól teltek az ünnepek nálatok is! Nálunk nagyon (ezért is történhetett meg, hogy még az internet közelébe se mentem, de sok pótolnivalóm lesz).
Tavaly volt bucifej első karácsonya, de akkor még csak a fényeket és a nyüzsgést figyelgette. Szerintem idén már sokkal többet felfogott belőle. Azt biztosan realizálta, hogy egységnyi idő alatt most fordult meg nálunk a legtöbb rokon és barát, folyamatosan zajos volt a lakás és már az ünnepek előtti hétvégén megkezdődött a hajcihő. Egységnyi idő alatt most váltott legtöbbször ruhakollekciót, persze még nem önszántából (kénytelen voltam az összes csiniséget ráaggatni, amit kapott, különösen a Dóri-féle cuccokat). Aztán az ajándékok azok, amik kétségkívül a legmélyebb benyomást tették rá. Bárki jött, mindig kapott valami csinosan becsomagolt izgi dolgott, így a gyermek hamar rájött, hogy a dobozokra kell koncentrálni, amint valaki felbukkan, így köszönés helyett már derékig a zacskókban turkált (jólneveltségről még nem beszélhetünk, azt majd idénre tervezzük).
Szóval rengeteg ajándékot kapott és a kedvenc a hintaló lett, akinek kissé bamba és butácska feje van, de anyósom mesélte, hogy ezenkívül már csak rózsaszín borzadály lovat talált, így befogadtuk szegényt és igyekszünk majd őt is mindenféle okosságra nevelni, hátha ez majd az arckifejezésén is meglátszik. 
Egyébként a cipőkanál panaszkodott, hogy mióta ez a ló nálunk lakik, ő igencsak hanyagolva van. Ja, és kb. 10 perc alatt megtanult ráülni (pedig elég magas) és olyan vadul hajtja, hogy néha azt hiszem, hogy elszállnak, mint a győzelmi zászló.
Vidám kis karácsonyunk volt! Sajnos ez a kép életlen, de annyira a tipikus röhögős, hogy itt a helye.
