A nagy nyaralások közepette nem tudtam virtuálisan megemlékezést tartani a kis gengszterről. Hát igen, az első év elrepült és a kis krumpliszsákomból egy turbó vadmalac lett.
A rend kedvéért kezdem a statisztikákkal. Hossza 79 cm, vállszélesség 23 cm, bicepsz 15 cm és a súlya 8680 gr. A közel 4 kilós születési súlyhoz képest nem túl sok, pedig esküszöm, hogy imád enni, csak hát az én gyerekeimnek nincsen panaszuk az anyagcserére, igazi pelenkagyilkosok.
Intermezzo: Most, hogy Zolikát lecentiztem, persze a nővérét is le kellett csekkolnom és elmagyaráztam neki, hogy nőknél nem bicepszet meg vállat mérünk, hanem cicit és popit, mert az a legfontosabb nálunk. Íme a méretek 56:53:56 (hogy lesz ebből 90:60:90?), legközelebb neki is bicepszet mérek inkább ...
No, de térjünk vissza a fiatalemberre és a tudományaira. Már egy ideje próbálkozott rendületlenül a lépegetéssel és épphogy a szülinapját megünnepeltük, nem sokkal rá már 50-50%-ban mászott illetve totyogott. Mostanra viszont már csak lépegetve közlekedik, kissé hanyag terpeszben a lába (ami így még a valósnál is görbébbnek tűnik, igazi focista lábak) és úgy imbolyog, mintha 2 felest lenyomott volna. A legviccesebb, mikor ráadjuk a szandiját, mert abban simán elmegy birodalmi lépegetőnek.
Korát meghazudtolva imádja a gyerektársaságot. Sajnos az ismerkedési illemet még nem tudtam vele megtanítani, így általában egy jól méretezett taslival indít, majd hajtépéssel folytatja, azaz folytatná, csak szemfüles anyuka lévén igyekszem a kezét kordában tartani. (Milyen jól jön néha az asztaliteniszezős múltam és a legendás reflexem.) Ezek után általában a delikvensek nem kívánnak tovább ismerkedni a fiatalemberrel és faképnél hagyják, aki új zsákmány után néz, vagy ha lányról van szó, nyomába ered és jól megkergeti. Így járt szegény Lilike is, aki az unokatesóm 1,5 éves kislánya és sírva menekült Z elől, aki ezzel a vadmalac jelzőt azonnal ki is érdemelte. Az új jelző már csak az új hobbija, a játszóterezés és sarazás révén is passzol. Ezt most csak így illusztrálnám:
Most tanulgat önállóan enni, amelyben átbillent a mérleg és már több jut a szájába, mint a földre/etetőszékbe. Imádja az állatokat, ha kutyát lát, ő is ugat, feltehetően dumcsiznak egyet, ha cicát lát, szintén ugat, de még a galambokat is így üdvözli. Itt még rendet kell rakni a fejében.
Azuram úgy döntött, hogy idejében el kell kezdeni a férfivá nevelést, így már ismerkedik az autókkal, rendszeresen bunyóznak és már együtt bojkottálják a kéz- és lábmosást. Imádnak együtt csavarogni, én pedig imádom, mikor végre nem kell a kölköt hajkurásznom és leülhetek 10 percre. Azt persze mondanom sem kell, hogy a babakocsi ősellenség, a maximális tűrési idő 15 perc.
Amivel pedig totálisan kiborít és bevallom, ilyenkor átfut az agyamon, hogy miért nem sikerült nekem egy lányt szülni újra, az hogy mindenhova fel- és bemászik, simán pókembernek hiszi magát. Szedtük már le létra tetejéről, mászókáról és a TV-s szekrényről.
Szóval, ez egy kis gengszter vadmalac. Boldog szülinapot neki, nekem meg vastagabb idegeket!
A leány remekül van, élvezi a nyarat s a szabadságot.
