A kis kádas fürdéshez csak annyit, hogy Balázs még kétéves korában is abban fürdött, mivel féltettem a kádban előfordulható "balesetektől" Gyermekem már előbb érettnek tartotta magát a "nagy vízhez", de anyukája még nem. A dolog, el kell hogy áruljam még csak nem is a születésnapján esett meg, hanem annál is később. Mert még nekem meg kellett érnem arra, hogy ezt az izgalmat túléljem. Aztán jött a nagy kád, amibe végre sok játék elfért. A víz magassága egyre nagyobb lett, aztán már majdnem ki is folyt. Aztán jött a búvárszemüveg, ami a nagy bátorság kialakulása után már egyre több víznyeléssel és az ebből fakadó köhögéssel járt, ezért az most el van téve. Azt hiszem a szülőnek nagyobb trauma a gyerek fejlődése, mint saját magának. Én mindig csodálkoztam egyébként, hogy a gyerek hogy éli túl a gyerekkort. Most már azt is csodálom, hogy a szülő hogy éli ezt túl.
Na azért a viccet félretéve, azt hiszem valamiképpen tudnak magukra vigyázni, és nem szabad túlzottan félteni és óvni őket. Én az első óvodás kiránduláskor - ahova a szülők nem mehetnek, csak kikísérhetik csemetéjüket a buszhoz - ami természetesen felnőtt busz és nincs semmilyen öv, vagy bármi ami kötelező egy személyautóban, és persze csodálkoznak, hogy mit izgulsz, még soha nem történt semmi baj - csak attól féltem, hogy a játszótéren ne üsse meg magát semmivel, és az erdőben ne szedjen össze kullancsot. Hazajött és a száján véres seb, mert a hinta megütötte, vetkőzéskor meg egy kedves kis kullancs kukucskált a vállából. Hozzáfűzném egyik gyereknek sem lett sem sebe, sem kullancsa.
A kenőcs kenéshez meg csak annyit, Balázs ezt szúnyogcsípés kaparása elleni rázókeverékkel tette, szó szerint úgy ahogy Nálatok. Csendben volt, én megnyugtattam egy akkor éppen itt lévő ismerősömet, hogy semmi gond, Balázs nagyon nyugodtan, csöndesen eljátszik. Mire bementünk, az egy decis üveg a gyereken és a körülötte lévő bútorokon, játékokon, földön, szőnyegen virított. Úgy látszik 60 kilométerre egymástól és 4 év különbséggel is ugyanazok az események zajlanak egy kis család életében :)
Na szép kis hosszú hozzászólást sikerült összehoznom...