Fő a fejem ezerrel, hogy mit csináljak a cumi ügyünkkel. Merthogy az van bőven ...
Fogalmam sincs, hogy én csesztem-e el, vagy jól csináltam, mindenesetre sürgősen le kellene szoktatnom Nórit a cumizásról, mert sajnos már látszik a fogain is és Réka (fogszabályzó fogorvos) barátnőm mondta, hogy 2 éves kor után már a szájpadlást is deformálja. Hmmm mi a francot csináljak?
Igazából az elején nem is használtunk cumit, néhány hónapos lehetett Nóri, mikor alvási rutinná vált és tulajdonképpen ez meg is maradt, tehát csak a délutáni és esti alváskor van rá szüksége, illetve olyan alkalmakkor, mikor már nagyon fáradt.
Ráadásul én is totál ambivalens vagyok az egész cumimizériában, mert látom az előnyét, hogy nagyon szépen megnyugtatja, egy nyikkanása sincs a gyereknek, alszik mint a bunda, de a hátrányát is egyben, hogy mostanra olyan ostobának érzem, amint a nagy cula lányom szájából még lóg a pipa (ahogy ő nevezi anyukám után szabadon), ráadásul már a fogain is látszik a nyoma.
Persze szondáztatok ezerrel, ki hogyan szoktatta le a porontyát és egyelőre az tűnik a legjárhatóbbnak (mondom ezt látatlanban), hogy nagy levegővétel és egyszer csak nem lesz cumi. Most márciusra tűztem ki az elvételt (habár már volt egy januári határidőm is egyszer, amelyet lelkileg nem sikerült abszolválnom). De, mivel nyilvános ígéretnek tekintem a fent leírtakat, most aztán nincs mese ...