Remélem, hiányoztunk az elmúlt két hétben! Na jó, nem akarok pofátlan lenni, ezer bocs az eltűnésért, csak időközben anyós elutazott, így maximálnunk kellett Nórával az együtt eltölthető időt, mialatt pont az az esős, kibírhatatlan, kimozdulnisemlehet időjárás volt, így sikerült is némileg egymás agyára mennünk, majd gyorsan leléptünk Azurammal némi pihenésre (ami még a szülinapi ajándékom volt, ah...). Szóval, nem sikerült gép közelébe verekednem magam, viszont most rengeteg mondanivalóm van...

Máris a legfrissebbel kezdem. Ma reggel én, az anyuka, ellátogattam a körzeti, önkormányzati óvodába, és beírattam a gyerekemet, B. Nóra tehát szeptembertől óvodás lesz! Azaz csak lenne, amire mint kiderült, igen kevés esélyünk van, így a hip-hip hurrát, most el kell hagynom! Mégpedig azért, mert szeptember 26-án tölti be a 3-at és a törvények értelmében csak szeptember 27-től kezdheti meg az óvodát, ami nagy eséllyel addigra dugig lesz, mert óvatos becslések szerint is minimum 3-szoros lesz idén is a túljelentkezés. Mindenesetre leadom a jelentkezésem és remegő kézzel várom a júniusi híreket (merthogy akkor tűzik ki a bejárathoz a felvettek listáját, tisztára, mint anno az én felvételimen ...) Aztán, ha nem veszik fel a gyereket, azt a stratégiát fogom választani, hogy minden héten bekopogok, van-e már szabad hely, egyszer majd csak megunnak.
Viszont az óvoda, ahová tartozunk, nagyon tetszett és a vezető óvónéni is nagyon szimpi volt, így tényleg jó lenne valahogy bekerülni, hát meglátjuk...
Még olyan lehetőségek vannak, hogy beíratom más oviba a környéken, de az önkormányzatiaknál hasonló esélyeink vannak, sőt még annyival is kevesebb, hogy nem vagyunk körzetisek. Aztán marad még a magánovi, amihez nagyon nem füllik a fogam, egyrészről azért, mert nem szeretnék óvodák közt ugrálgatni, ahol elkezdi ott fejezze is be (leglábbis ez a cél) másrészről nem hiszem, hogy annyival jobbak lennének. Mondjuk, nulla tapasztalattal mondok ilyeneket.
Jaj, kezdődnek ezek az anyukás problémák, szörnyűűűű!