A szitu a következő: Nóra vadul homokozik, majd egyszer csak megszólal: Anyaaa, úgy nem szeretem, mikor ezeket mindig ide teszem!
Le sem tagadhatnám, hogy a lányom ...
Ja, és köszönjük, jól vagyunk, már mindenki újra egészben van (Nóra után még rajtunk is átcikázott a kór).
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
