Szinte naponta ontja magából a kisasszony a beszólásokat, de ez a ma reggeli nagyon jól is esett ...
Nóri: - Anyaaa, hol a cicám?
Én: - Melyik cicád?
Nóri: - A szürke cicám.
Én: - Melyik szürke cicád? (merthogy egy van, de az éppen a kezében volt, így nem azt kereste feltehetően)
Nóri: - Tudod, az, amelyiknek olyan formás, okos kis buksija van, mint neked!
Na, itt kifeküdtem. És nyilván ezt mi szoktuk neki mondani, így nem kellene magamra venni a dicséretet, de azért mégis olyan jól esett, hogy a lányom szerint rendben van a fejem.
Egyébként pedig a fehér alvómacskáját kereste, ami a lába mellett feküdt, no komment ...
