Úgy látszik, a lányomnak valamiféle rejtélyes vonzódása van a piros színhez, vagy éppen ifjúkori piros korszakát éli, mert totálisan rákattant a körmeimre.
Gondoltam egy merészet, és pirosra pingáltattam a kéz- és lábkörmeimet, majd hazaérkezvén Nóra egyből kiszúrta és folyamatosan - azóta is - nézegette, majd megállapította, hogy "Noninak is". Khmmm, no comment.
A dolgok ráadásul odáig fajultak, hogy képes napközben a zoknimat is leráncigálni a lábamról, hogy megnézze a piros lakkozást, és persze minden alkalommal megjegyzi, hogy ő is szeretne ilyet.
Nem túl korai ez még?
Tényleg ennyire kódolva van beléjük, hogy nőcik?
