Közkívánatra némi tudósítás a friss, ropogós és zabálnivaló unokatesóról, Leticia kisasszonyról.
Ha egy picit nem figyelünk oda Nórával, pikkpakk kitúr minket a blogunkról és átveszi a hatalmat. Azt vettem észre, hogy a barátnőim is már csak úgy köszönnek nekem, hogy "mi van Lettikével" khmmm ... Szóval a kedélyek csillapítására, íme a párductestű nő (persze kitől mástól kaphatta ezt a rucit...)
Mellékszálon a Nórit is beleszővén valahogy a sztoriba, elmesélném, hogy az unokatestvér kapcsolat is szépen fejlődik, ami jelenleg abban nyilvánul meg, hogy Nóra finoman simogatja a hasát és mondogatja neki, hogy gá-gá-gá (egyébként ez nála a kisbabák gyűjtőfogalma némi lekicsinylő felhanggal) majd körbe is ugrálja, ilyenkor lesben állva figyelek ezerrel és próbálom odébb hajtani a kis szöcskémet, nehogy Letti hasán landoljon. És mikor megkérdeztem tőle, hogy hogy tetszik neki a pici, csak annyit mondott, hogy vicces.