Nagy változások vannak mifelénk!
Az első a napirendben történt. Még karácsony környékén vettem észre, hogy Nóra ebéd után egyre nehezebben alszik el. Beraktam a kiságyba, majd elkezdett énekelgetni, felugrálni, pörögni, aztán mikor mindez egy teljes órás performansszá fajult, úgy döntöttem, hogy elérkezett az idő a délelőtti alvás elhagyására. Na, amint ezt kigondoltam, a gyerek olyan hullafáradt lett állandóan, hogy zombiként közlekedett a lakásban, így gyorsan visszaállítottam az eredeti menetrendet. Aztán januártól valahogy úgy alakult, hogy később kelt fel reggelente (senkit sem akarok idegesíteni, de 8 körül kel notóriusan, de volt már fél kilenc is), így már idő sem maradt a délelőtti alvásra. Viszont cserébe előbbrehoztam az ebédet (12.30) és egykor már ágyba dugom, majd fél négy és négy között kel. Mondjuk, estére totál kifárad és 8-tól szunyál.
Ami ebben az egészben nagyon klassz, hogy sokkal több időnk maradt egyhuzamban, így mehetünk majd csavarogni délelőttönként vagy bármi más, csak lenne már jobb idő. Ma például a szomszéd kisfiú volt nálunk játszani, aki egy imádnivaló gyönyörűség, csak annyit mondok, hogy koreai-kanadai mama és spanyol papa.
A másik nagy dolog pedig, hogy elhagytam az esti szoptatást. Hip-hip-hurrá! Reggel van egy jó kis összebújosszopizósdi, de az estéim szabadok, a gyerek meg szuperjól elvan a cumisüvegével és a tápszerrel. Irány az éjszaka!
Szóval nagy lépéseket tettünk néhány nap alatt, büszke vagyok magunkra!