Bucifej rákapott a szerepjátékokra.
Azt figyeltem meg, hogy utánoz minket, korábban főleg az arckifejezéseket, például ha kacsintottam, ő pislogott, vagy ha kidugtam a nyelvem, ő is. Aztán rákapott arra, hogy ha eltüsszentjük magunkat, rávágja, hogy hapci, vagy ha köhögünk, ő is gyorsan köhécsel. Lehet, hogy túl sokszor olvastuk el neki Szutyejev Kispipi és kisrécéjét?!
A legviccesebb pedig, hogy komplett szituációkat játszik el magától, mint pl. keres egy pzst, majd belefújja az orrát (ami egyelőre csak egy berregés, mert hát az orrporszívózás dívik még nálunk), majd odamegy a pingvinjéhez és megtörli az ő orrát is biztos, ami biztos alapon, tisztára egy gondos anyukára hajazva. 
De a mosási ceremónia továbbra is bejön neki nagyon, ki-be pakol a gépből, viszi teregetni a ruhákat, sőt, jól kirázza őket egyenkét, mivel egy tökéletes háziasszony nem követheti el azt a baklövést, hogy gyűrött maradjon a megszáradt ruha.
Most kell ütni a vasat, míg forró! Igyekszem minél több dologra beidomítani, később már úgyis csak felejtés és ellenállás lesz...
