Arra jöttem rá, hogy a magyar nyelvnek vannak kifejezetten megjegyezhető és egyszerűen megjegyezhetetlen szavai. Az első kategóriába tartoznak a már első hallás után rögzülő szavak és kifejezések, mint például a nem akarom, bakker, míg az olyan összetett és kifejezetten bonyolult szavakat és jelentésüket, mint a kék, piros, egyszerűen képtelenség egy két éves agynak memorizálni. Habár mielőtt ezt a tézist publikálom, a tesztalanyokat szélesebb körre kell kiterjesztenem, mert jelenlegi csoportomba csupán a Jon és Nóra nevű delikvensek tartoznak.
Aztán vannak olyan rejtélyek is, hogy mondjuk a hagyjál békén-t hogy tanulta meg, hol hallotta, mert tőlem tuti nem, bölcsire nem tudjuk ráfogni, esetleg egy bátyra még igen.
Korábban már írtam, mennyire nem sikerül a színeket abszolválnunk, ennek hatására Nikitől és Verától kapott a kisasszony egy színmegtanulós kirakóst (ezúton is nagy köszönet az ötletért), amit 2 perc alatt megtanult kirakni, ráadásul tökéletesen jól, csak azt nem tudja elmondani, melyik szín micsoda (legalább azt leszögezhetem, hogy nem színvak). Már azon is elgondolkoztam, hogy mennyivel hatékonyabb lenne, ha úgy tanítanám "nem akarom ezt a sárgát" vagy "bakker ez itt kék", mert akkor tuti egyből megjegyezné.
Aztán van még másfajta tanítási-tanulási problémánk is. Olvastam már több könyvben arról, hogy az ekkora gyerekeknek még nincs időérzékük, így az, hogy 5 perc vagy 2 óra, nekik semmit sem jelent. Ráadásul az sem jó, ha sürgetjük őket, hogy gyerünk-gyerünk, mert 2 perc múlva ez meg az lesz. Na, ezt kiküszöbölendő én okosan kitaláltam, hogy játékkal helyettesítem a sürgetést, vagyis ha sietünk valahová, futóversenyt rendezünk, futáááást kiabálunk és szaladunk.
Lányom kondícionálta a dolgokat és egyik reggel (amikor semmi kedvem sem volt hajnal 6-kor kidugni az orrom az ágyból, mert éppen a téli időátállítással szívatják a népet és a biológiai óránkat), Nóra megjelent az ágyamnál: Anyaaaa! Ébresztőőőő! Reakció hiányában folytatta: Csinálj ebédet (azaz reggelit)! Futááás!
Tanulság: kicsi a gyerek, de nem hülye!